Radnóti Miklós: Majális
Majális (Magyar)A hangraforgó zeng a fű között, s hördül, liheg, akár egy üldözött, de üldözők helyett a lányok kerítik, mint tüzes virágok.
Egy lányka térdrehull, lemezt cserél, a háta barna, lába még fehér, a rossz zenén kis lelke fellebeg s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.
Fiúk guggolnak és parázslanak, az ajkukon ügyetlen szép szavak, duzzasztja testük sok kicsiny siker s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.
Lehetnének talán még emberek, hisz megvan bennük is, csak szendereg az emberséghez méltó értelem. Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.
1944. május 10.
|
Das Maifest (Német)Der Plattenteller klingt zwischen dem Gras, röchelt, keucht wie ein verfolgter Lias, doch statt Verfolgter sind die Mädchen umkreisen wie feurige Gärtchen.
Ein Mädchen knieend wechselt die Seite mit braunem Schultern, ‘d schneeweissen Beine, ihre Seele schwebt auf schlechten Rhythmen ‘d ist so grau wie die Wolken am Himmel.
Die Jungs kauern an Boden und glimmen ungeschickte Worte auf den Lippen, ihr Körper ist stolz am kleinen Glücken ‘d sie töten ruhig, wenn sie töten müssen.
Könnten auch noch guten Menschen werden, ihr habt es drinnen, lasst nicht verderben ein der Menschheit würdiger Intellekt. Sagt es ihnen, es ist noch nicht perfekt.
10. Mai 1944
|