Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Radnóti Miklós: Wie der Stier (Mint a bika Német nyelven)

Radnóti Miklós portréja

Mint a bika (Magyar)

Úgy éltem életem mostanig, mint fiatal bika,
ki esett tehenek közt unja magát a déli
melegben és erejét hirdetni körbe rohangat
s játéka mellé nyálából ereszt habos lobogót.
És rázza fejét s fordul, szarván a sűrű,
repedő levegővel és dobbantása nyomán
gyötrőt fű s föld fröccsen a rémült legelőn szét.

S úgy élek mostan is, mint a bika, de mint
bika, aki megtorpan a tücskös rét közepén
és fölszagol a levegőbe. Érzi, hogy hegyi erdőkön
az őzbak megáll; fülel és elpattan a széllel,
mely farkascsorda szagát hozza sziszegve, -
fölszagol s nem menekül, mint menekülnek
az őzek; elgondolja, ha megjön az óra, küzd
és elesik s csontjait széthordja a tájon a horda -
és lassan, szomorún bőg a kövér levegőben.

Így küzdök én is és így esem el majd,
s okulásul késő koroknak, csontjaim őrzi a táj.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://users.atw.hu

Wie der Stier (Német)

Ich habe mein Leben bisher wie ein junger Stier gelebt,
der in den Süden langweilte, sich bei den liegenden Kühen
er rennt in Hitze herum und verkündet seine Stärke
‘d zu seinem Spielzeug setzt er seine Schaumfahne Speichel frei.
‘d schüttelt den Kopf und dreht sich an Horn, die dick
berstender Luft und seinem gestampften, folgend
gequältes Gras und Erde spritzen über die Weide.
 
‘d jetzt lebe ich auch wie ein Stier, aber wie ein
Stier, der anhält mitten auf der Grillen Wiese an
‘d schnüffelt in die Luft. Es fühlt als auf den Bergwäldern,
wo das Reh stehen bleibt; horcht und schnappt mit dem Wind
der den zischenden Geruch eines Wolfsrudels bringt, –
es riecht und läuft nicht weg, wie sie weglaufendes
Reh; er denkt, wenn die Stunde kommt, wird er kämpfen
‘d er fällt ‘d seine Knochen von der Horde über die Landschaft
Verstreut -‘d heult langsam ‘d traurig in der dicken Luft.
 
So kämpfe ich und so werde ich fallen und ein Zeichen
für Zukunft wird der Landschaft von meinen Knochen bewacht.



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap