Radnóti Miklós: Töredék
Töredék (Magyar)Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek.
Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, – s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, – az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrű méregoldat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra – mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, – a rettentő szavak tudósa, Ésaiás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1944. május 19.
|
Viví sobre esta tierra (Spanyol)Viví sobre esta tierra en una época en la que el hombre cayó tan bajo que mataba gustosamente, por placer, sin recibir órdenes. Locas obsesiones tejían su vida, creía en dioses falsos. Desilusionado, echaba espuma por la boca.
Viví en este tierra en una edad en la que era un honor traicionar y matar, el traidor y el ladrón eran héroes - quienes estaban en silencio, no deseando regocijarse, fueron odiados como si tuvieran una peste.
Yo viví en esta tierra en una época en la que si un hombre hablaba, debía esconderse y podía sólo morderse los puños con vergüenza- borracha de sangre y escoria, la nación enloqueció y sonreía ante su horrible destino.
Yo viví sobre esta tierra en una edad en la que una maldición era la madre de un niño, las madres eran felices si abortaban, un vaso de denso veneno espumaba en la mesa, y los vivos envidiaban el podrido silencio de los muertos. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Viví sobre esta tierra en una época en la que los poetas también hacían silencio y esperaban que Isaías, el sabio de terribles palabras, hablara de nuevo- pues sólo él podía proferir la justa maldición. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
|