Reményik Sándor: Az én békességem
Az én békességem (Magyar)Ha eljönne a Csoda könnyű szárnyon, S szívembe egyszer az a béke szállna, Amelyre szörnyű szomjúsággal vágyom: - Előbb elzárnám a láda fiába. Tűnődve rajta, hogy ez hogy esett, Trónolnék vele a világ felett. Nagy-óvatosan körültapogatnám: Hogy hát igazán, igazán nem álom? Nem riasztja el első mozdulásom?
De aztán végigvinném a világon: Testvér, testvérem, rokonom, barátom, Itt, itt a béke, itt van aranytálon! Itt, itt van mindennek a megoldása, Szűnjön szívetek szünetlen sírása!
És elrendeznék mindent olyan szépen: Nem volna sokkal szebb az üdvösségben.
1925
|
FordításokOlaszLa mia pace Melinda B. Tamás-Tarr Kérjen fordítást! |