Nyomorú tájék (Magyar)
Ilyenkor indul el a hegyi szél s kotródik sírva a maradék meleg, ilyenkor szörnyű vágyaik miatt szerre pusztulnak el az emberek. Ilyenkor rothadt fát cipel a nép télre gyűjteni. Megürül az ágy. Ki rajt ҆ fekszik, csak fogja magát s estére meghal. Nem siratja el tömött fiók, kövér eledel.
Ilyenkor lesz hideg a nyári ház, bogas bajokra füst s hideg került, a betegség is bekopogtatott, sok lesz a lázas, sok az ingerült, lázas gyerekre szörnyű este jár, anyja haját egy szálig tépi ki, élő gyereknek tej sem jut ilyenkor, de a halottat száz kíséri ki.
Feltöltő | Dr. Radmila Markovity |
Kiadó | Szépirodalmi könyvkiadó Budapest |
Az idézet forrása | Hét évszázad magyar versei III |
Könyvoldal (tól–ig) | 351 |
Megjelenés ideje | 1972 |
|
Paesaggio squallido (Olasz)
Di questi tempi parte il vento della montagna
il rimanente caldo piangendo se la svigna,
di questi tempi a causa dei terribili desideri
cadono gli uomini in fila, uno dopo l’altro.
Di questi tempi la gente trascina legno marcio,
riserva per l’inverno. Si svuota il letto.
Colui, che sopra esso giace, semplicemente
decide e per sera muore. Dietro di lui non
piange ne cassetto strapieno, ne cibo grasso.
Di questi tempi diventa fredda la casa estiva,
sui problemi intricati, fumo e il freddo cala,
anche la malattia aveva bussato alla porta,
molti avranno la febbre, altri saranno esasperati,
una sera terribile aspetta il bimbo febbricitante,
sua madre si strappa tutti i capelli alla radice,
di questi tempi per i bimbi vivi latte non ce n’è,
ma i morti son accompagnati da cento persone.
|