Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Sebestyén Péter: Lege artis

Sebestyén Péter portréja

Lege artis (Magyar)

a költészet Popeye utolsó beszáradt spenótkonzerve
a költészet a túlzabált lelkiismeret hashajtója
a költészet az éjfél fagyott Szaharája
a költészet a leszakadt drótkötélpálya fölötti megközelíthetetlen szirt
a költészet az utolsó utáni busz
a költészet képeslap a márvány és a lakk halott múzeumából
a költészet a mindig rosszkor huhogó bagoly
a költészet a kitapintott májzsugor
a költészet a lépcsősor Leonardo elveszett koponyájába
a költészet a bikinis lányok örökstrandja
a költészet az üres csirkeólak menyétszagú csöndje
a költészet a megszorult kilincs rémült rángatása
a költészet kétségbeesett orgonafutam
a költészet Spinoza lándzsája Platón puskája és Jézus Krisztus epegörcse
a költészet egytagú ismeretlen szó
a költészet a moccanatlan krokodilus tettenérése a végső alámerüléskor
a költészet partvissal kergetett vadgalamb
a költészet bármely hiúság fölfedezetlen vakcinája
a költészet az egyes-egyedüli pont a rémálmok rajzfüzetében
a költészet az előre megfontolt gödörbe csúszás
a költészet elsötétített város kivilágított mező kiszáradt óceán
a költészet a szivárvány befejezett köre
a költészet az államgépezet kézbesített határozata
a költészet madárcsont halhólyag bevásárlókosár
a költészet a megmérhetetlen felezési idejű isteni örökkévalóság
a költészet balgaság és könnyű vacsora
a költészet mézcsordulás a lányok mellén
a költészet John Keats vak és süket monológja a feltámadásról
a költészet Janus harmadik arca
a költészet a háború előtti utolsó vonósnégyes
a költészet telepítetlen aknamező
a költészet vulkáni láva mennyei ambrózia aranyló délután
a költészet a megszokások naprendszernyi mérete
a költészet a zsugorított elegancia
a költészet a napra pontosan huszonnyolc évvel ezelőtti fakó mosoly
a költészet a nadragulya az LSD a morfium lemondó kézrebbenése
a költészet a mennyország metrótérképe
a költészet alamuszi szembesülés a kifizetetlen tartozásokkal
a költészet minden sejt naprakész nyilvántartása
a költészet füst mutatóujj és a hosszú szavak lélektelen jelenvalósága
a költészet elhordatlan törmelék ledöntetlen fal épület nélküli tető
a költészet a tornászlányok végtelenített spárgája
a költészet a fuldoklás utolsó másodperce a tisztánlátás előtt
a költészet a végső szégyen kényszeres vallomása
a költészet egy pohár vörös még a hajnalfény előtt
a költészet a sötét zugok rendszerező anatómiája
a költészet a mesék órarendi korpusza
a költészet sárkányetető kéz
a költészet a megfolyt színek kétségbeejtő esztétikája
a költészet a méhek végső kirajzása és mindaz ami ebből következik
a költészet szétszakadt kötélzet a távozó hajón
a költészet ábránd és megigazított szoknya a hosszú combokon
a költészet Neptunusz készenlétben tartott szélvihara
a költészet röhögésbe fulladt cselfogás
a költészet mikor a szívre vörös kígyó tekeredik
a költészet Hannibál visszakozása midőn megpillantja a Himaláját
a költészet napló iskolai ellenőrző és minden isteni hazugság boldog kiterjesztése
a költészet a saját erszényébe ugró kenguru
a költészet napalm és hidrogénbomba és utolsó kenet
a költészet zabszem a seggben
a költészet csíkos pizsama mint egy örök félreértés
a költészet csökönyös öszvér és lélekharang
a költészet a kifogyott papírzsebkendő a hátizsák céltalan kifordítása
a költészet a madárbél-jóslatok büdös komorsága
a költészet az alkalmatlan eszközök időszaki kiállítása
a költészet a megmaradt lehetőségek tudomásulvétele
a költészet kétség és paródia és az is mikor a színész belesül a nagymonológba
a költészet a lélek jelentős ámbátor kopár sajátossága
a költészet a kihirdetett kincstári optimizmus
a költészet az elkerülhetetlennel szemben tanúsított türelem soha meg nem kapott jutalma
a költészet a megkukulás száj- és körömfájása
a költészet a szerelem kiegyensúlyozott és mértéktartó építészeti útmutatója
a költészet a föl sem ismert kíváncsiskodás
a költészet az előre bejelentett szőnyegbombázás
a költészet egy szívderítő mosoly valamely apokrif lélekvándorlásból
a költészet derűs zsivaj és csikorgó ízület
a költészet hazatérés egy penészes albérletbe
a költészet a bennszakadt mondatok sugárbetegsége
a költészet egy szívbéli istenkáromlás
a költészet kifordított gázkamra
a költészet a látható prímszámokba kényszerített definíciója
a költészet az Én és a Te akárhányadik dimenziója
a költészet az emlékezés kifüstölt rókalyuka
a költészet folyvást eszméletlenre issza magát és a saját szavába vág
a költészet fekete szerelem fekete szívben
a költészet az Ő álma a kerúbok szárnyai között
a költészet az én szakadt vitorlám utolsó vacsorám lábnyomaim megszakadt sora



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásaS.P.

Lege artis (Olasz)

l’arte poetica è l’ultima essiccata conserva di spinaci
di Braccio di Ferro
l’arte poetica è il lassativo della coscienza ingozzata
l’arte poetica è il Sahara del mezzanotte congelato
l’arte poetica è la rupe inaccessibile sopra la funivia
precipitata
l’arte poetica è l’autobus dopo l’ultimo
l’arte poetica è la cartolina dal museo morto del marmo
e della lacca
l’arte poetica è nel eternamente sbagliato momento
bubolante gufo
l’arte poetica è la cirrosi palpabile
l’arte poetica è la scalinata nel teschio perduto di
Leonardo
l’arte poetica è l’eterna spiaggia delle ragazze in bikini
l’arte poetica è il silenzio dei pollai vuoti odoranti di donnola
l’arte poetica è il squasso terrorizzato della maniglia
inceppata
l’arte poetica è la fuga disperata per l’organo
l’arte poetica è la lancia di Spinoza il fucile di Platone
e la colica biliare di Gesù Cristo
l’arte poetica è una parola monosillabica sconosciuta
l’arte poetica è la presa in fragranza del coccodrillo
immobile durante l’ultima immersione 
l’arte poetica è la colomba selvatica rincorsa con la scopa
l’arte poetica è il vaccino non scoperto di qualunque vanità
l’arte poetica è un unico punto nel blocchetto dei disegni
degli incubi
l’arte poetica è la premeditata scivolata nel fosso
l’arte poetica è città oscurata prato illuminato oceano
essiccato
l’arte poetica è il cerchio dell’arcobaleno chiuso
l’arte poetica è la decisione dell’apparato statale notificata
l’arte poetica è l‘osso dell’uccello vescica natatoria
del pesce borsa della spesa
l’arte poetica è tempo di dimezzamento immisurabile
dell’eternità divina
l’arte poetica è stoltezza e cena leggera
l’arte poetica è il miele traboccante sul seno delle ragazze
l’arte poetica è il monologo cieco e sordo di John Keats
sulla resurrezione
l’arte poetica è il terzo volto di Giano
l’arte poetica è l’ultimo quartetto al violino prima della
guerra
l’arte poetica è un campo minato disinstallato
l’arte poetica è lava vulcanica ambrosia celestiale
pomeriggio dorato
l’arte poetica è la dimensione planetaria delle abitudini
l’arte poetica è l’eleganza compattata
l’arte poetica è un sorriso spento di esattamente ventotto
anni fa
l’arte poetica è il tremito rassegnante della mano della
belladonna del LSD e della morfina
l’arte poetica è la cartina metropolitana del paradiso
l’arte poetica è il subdolo affronto con i crediti insoluti
l’arte poetica è la registrazione tempestiva di ogni cellula
l’arte poetica è l’indice di fumo e presenza senz’anima
delle lunghe parole
l’arte poetica è detrito non rimosso muro non abbattuto
tetto senza edificio
l’arte poetica è la spaccata resa infinita delle ginnaste
l’arte poetica è l’ultimo istante del soffocamento che
precede il discernimento
l’arte poetica è la confessione costretta della vergogna
finale
l’arte poetica è un bicchiere di rosso prima ancora della
luce mattutina
l’arte poetica è l’anatomia categorizzante degli antri bui
l’arte poetica è la raccolta di favole secondo l’orario
l’arte poetica è la mano che nutre il drago
l’arte poetica è l’estetica disperata dei colori liquefatti
l’arte poetica è l’ultimo sciamare delle api e tutto ciò che
ne consegue
l’arte poetica è cordame strappato sulla nave in partenza
l’arte poetica è finzione e gonna rassettata sulle cosce
lunghe
l’arte poetica è la burrasca di Nettuno approntata
l’arte poetica è l’astuzia annegata nella risata fragorosa
l’arte poetica è quando il serpente rosso s’avvolge il cuore
l’arte poetica è il dietrofront di Annibale alla vista del
Himalaya
l’arte poetica è il diario scolastico e l’estensione felice
d’ogni menzogna divina
l’arte poetica è nel proprio marsupio saltante canguro
l’arte poetica è bomba al Napalm e all’idrogeno e
l’ultima unzione
l’arte poetica è seme d’avena nel culo
l’arte poetica è pigiama a righe come l’incomprensione
eterna
l’arte poetica è mulo cocciuto e campana dei morti
l’arte poetica è fazzoletti di carta finiti e il rivoltamento
dello zaino senza scopo
l’arte poetica è la puzzolente tetraggine dell’auspicio
l’arte poetica è le esposizioni temporanee dei mezzi
inadeguati
l’arte poetica è il prender atto delle opzioni rimanenti
l’arte poetica è dubbio e parodia e anche impappinamento
dell’attore nel bel mezzo del grande monologo
l’arte poetica è specificità significativa sebbene arida
dell’anima   
l’arte poetica è l’annunciato ottimismo del Tesoro
l’arte poetica è la mai ricevuta ricompensa per l’attestata
pazienza contro inevitabilità
l’arte poetica è il dolore del afta epizootica
l’arte poetica è l’architettonica guida equilibrata e moderata
dell’amore
l’arte poetica è la curiosità neppure riconosciuta
l’arte poetica è il preannunciato bombardamento a tappeto
l’arte poetica è un sorriso cordiale preso da qualche
reincarnazione apocrifa
l’arte poetica è allegro chiasso e articolazione scricchiolante
l’arte poetica è ritorno a casa in un subaffitto ammuffito
l’arte poetica è la sindrome da radiazione acuta delle frasi
internamente strappate
l’arte poetica è una blasfemia detta col cuore
l’arte poetica è una camera a gas inversa
l’arte poetica è la sua nei visibili numeri primi costretta
definizione
l’arte poetica è l’ennesima dimensione del Io e di Te
l’arte poetica è la tana di volpe suffumicata dei ricordi
l’arte poetica è chi s’ ubbriaca continuamente sino
all’incoscienza e taglia le proprie parole
l’arte poetica è amore nero nel cuore nero
l’arte poetica è il Suo sogno tra le ali del cherubino
l’arte poetica è la mia vela strappata la mia ultima cena
e la linea spezzata delle mie impronte



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap