Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Székely Magda: Szakadék

Székely Magda portréja

Szakadék (Magyar)

Ki vasárnapi levesét
étvággyal ette, vagy a járda
szélén nyugodtan álldogálva
elnézte foltnyi arcukat,
míg botladoztak a menetben,
míg vonultak, a föld lakatlan
tájainál magányosabban,
a téli Dunapart felé,

mit tudja az, miféle sziklán,
milyen szakadék peremén,
lábujjhegyen micsoda partok
kopár fokain állok én,
s hogy elszakíthatatlanul
milyen erő köt ide engem,
hogy mit emelek vállamon
magányosan és elveszetten?

De így igaz: most egymagam
tartom fel őt a két karomban.
S ha nem nyúl értem senkisem,
és izmom végül összeroppan,
és kicsúszik lábam alól
az emberség végső karéja,
ha nem nyúl értem senkisem,
lezuhanunk a szakadékba.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaThomas Ország-Land

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Német
Görög
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Örmény
Izlandi
Olasz
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovák
Szlovén
Szerb
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap