Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Szabó Lőrinc: Ujjaink

Szabó Lőrinc portréja

Ujjaink (Magyar)

Úgy bújtak össze ujjaink,
csókolva egymást kétszer öt
combjukkal, mint szeretkező,
fantasztikus kis állatok;

úgy fuldokoltak ujjaink
egymásban tehetetlenül,
mint elítélt, vak rabok a
halál ketrec-vasai közt;

irigyeinktől ujjaink
mégis oly percet loptak el,
hogy hosszú, boldog éjszakát
álmodtunk végig azalatt;

aztán a két kéz úgy pihent
egymásban mozdulatlanúl,
mint két öngyilkos szerető,
akit már együtt fed a föld.



KiadóOsiris Kiadó, Budapest
Az idézet forrásaSzabó Lőrinc összes versei. Osiris Klasszikusok

Prsty naše (Szlovák)

Tak sa utápali naše prsty,
bozkávajúc sa svojimi dvakrát
piatimi stehnami, ako páriace sa,
fantastické malé zvieratká,

tak sa topili naše prsty
v sebe navzájom nevládne,
ako slepí väzni, odsúdení
za tyčami klietky smrti;

a predsa si od našich nežičlivých
prsty naše takú minútku ukradli,
že predlhú, šťastnú noc
sme za ten čas presnili;

a potom dve ruky odpočívali
jedna v druhej nehybne,
jak dvaja samovražední milenci,
ktorých už zem spolu halí.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásatranslator

minimap