Szemere Pál: Remény
Remény (Magyar)Szelíden mint a szép esttűnemény, Lángarcodon kecseddel, mint Auróra, Mosolyogsz reám, sötét sohajtozóra, S megenyhül sorsom, a vad, a kemény.
De most nem tűnsz fel nékem, jobb remény, Fennrévemtől köd, szél, hab messzeszóra, Faggat, gyötör, remegtet minden óra, S küzdell keblemben minden érzemény.
Ah jőj, s ringasd el e nagy kínokat, S Endymionként a szent rózsaberken, Hagyd, éljek boldog istenálmokat.
S ha lelkem e varázskarból felserken, Mint kedvesét Chitóne lángjai, Lepjék orcámat hölgyem csókjai!
|
FordításokNémetAn die Hoffnung Mailath, Johann Graf Kérjen fordítást! |