Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Szendrey Júlia: Sejtelem

Szendrey Júlia portréja

Sejtelem (Magyar)

Tavasz van és a szabadban járok

Lesütött fővel csendesen,

Gondolatim, mint elröppenő álmok,

Úgy elmosódnak kétesen.


Fejem fölött az ölelkező ágak

Szerelmes enyelgéseit

Nem nézem én, inkább alatt az árnyak

Kísértetes rezgéseit.


Talán azért van igy, mert nem sokára

Nyugodni ott lenn fogok én,

Keblem kihűlve és szemem bezárva

A sir mélységes fenekén.

 
Nem háborítva semmi földi zajtól

Megsemmisülve porlani,

Megmentve végre az élet bajától

Ködpáraként eloszlani.

 

Jól sejtek-e ? ... vagy tán csalódom ismét,

Miként csalódtam annyiszor:

Hasztalan várva, hogy az élet terhét

Itt hagyni rám került a sor.

 

Igy lesz-e ismét ?... s még az életkedvnek

Lepkéje is majd visszaszáll,

Kedveért a néhány virágkehelynek

A mit lelkemben még talál ?

 

1861

 



FeltöltőMucsi Antal
Az idézet forrásaSzendrey Júlia összes verse
Megjelenés ideje

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Görög
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Örmény
Izlandi
Olasz
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovák
Szlovén
Szerb
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap