Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Szentessy Gyula: Kirándulás

Kirándulás (Magyar)

Ezüst sátrát a nap kibontá,

Csodás fényében állt felettünk,

Ragyogó, tiszta nyár-idő volt

Mikor a zugligetbe mentünk.

 

Karöltve jártunk össze-vissza

Az ismeretlen rengetegben,

Titkos madárdal visszacsendült

Szívedben és az én szivemben.

 

Kifárasztott az út. — Leültünk

Egy észrevétlen enyhe zugba,

Fehér virág hullt ránk a fáról

Fejünket lassan elborítva.

 

Fehér virág hullt ránk a fáról,

A lelkünk megtelt illatárral

S a távolból felénk csapongó

Édes keringő dallamával.

 

Azóta mindig újra csendül

Szivemben egy vidám keringő:

— A megtalált csók víg regéje

S az elveszített csipkekendő.

 

 



FeltöltőMucsi Antal
Az idézet forrásaA Hét
Megjelenés ideje

Ausflug (Német)

Die Sonne hat ein Zelt geöffnet,

über uns stand ein glänzendes Licht,

es war ein heller, klarer Sommer,

als wir in den Hein gingen heimlich.

 

Hand in Hand hin und her gegangen

in der uns unbekannten Urwald,

ein geheimes Vogellied lauschend,

an unseren Herzen zugesandt.

 

Müde geworden. - Wir setzten uns

in einem unscheinbaren Versteck,

weisse Blume fiel vom Baum runter

langsam unsere Köpfe bedeckt.

 

Weisse Blume fiel vom Baum runter,

unsere Seele war voller Duft

aus der Ferne flatterte entgegen

einer Walzer Melodie in Luft.

 

Seitdem höre ich immer wieder

ein fröhlicher Walzer im Herzen:

- Das Aroma des heimlichen Kusses

d’ Verlust von Spitzentuch verschmerzen.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap