Tóth Árpád: Sóhajféle

A messzeség
Egy percre csupa lila láng:
Tündérvidék.

Vágyam is ég,
Mint alkonyi… nyulánk
Nyírfaderék.

Aztán kiég,
Színt, vágyat elnyel a falánk,
Nagy szürkeség.

Mily gyors a vég!
Csak egyszer, szép tüzes világ,
Kigyúlsz-e még?…

Depărtarea,
O clipă e în flamă mov:
E feeria. 

Și dorul-n flamă,
Ca în amurg… un trunchi zvelt
De mesteacăn.

După ce arde,
Tenta, dorul, un lacom gri
Le absoarbe.

Eternul m-a prins!
Noian falnic, focos, când
Te vedem aprins?…