A guantanamoi fogoly (Magyar)
Két fal között. Első lépések a halál völgyében. Emlékszem, talán tizenkét éves lehettem, amikor először találkoztam Gábriellel. Ma sem tudom, ki ő. Az iráni forradalmat hallgattam a rádióban, talán éppen téli szünet volt. A város utcáin kóboroltam, nem tudom, kit, vagy mit kerestem. Néha betértem egy könyvtárba, vagy moziba. Kint sütött a nap, nyüzsögtek az emberek. De én tudtam, hogy mindegyikük csak egy halott bábu.
Akkor tudtam meg: Isten kettős ügynöke vagyok.
Senki számára nem viselhető el a létezés, a saját létezése. Akár ébren van, akár álmodik.
Ha rád nézek, mindig a kudarc jut eszembe. Bárcsak ne ismertelek volna soha.
Isten kettős ügynöke vagyok.
Nem ez az igazi nevem. |
|