Párkák (Magyar)
Intenzív osztály, hétfő dél,
napsütés.
A párkák[1] ebédszünetet
tartanak.
Csak a gépek dolgoznak.
Belégzés-kilégzés.
Kékesi az ablakhoz lép, és
kinéz.
Minden ugyanúgy megy
tovább.
Kékesi-dél. Az élet dele.
Most az ágyhoz lép.
Az ágy szélén fekvő
anyai kéz.
[1] Moirák: Zeusz és Nüx leányai, a sors istennői. Hatalmuk az istenek sorsa fölé is kiterjedt. Nevük sorban: Klóthó (Fonó), Lakheszisz (Sorsjuttató), Atroposz (Kérlelhetetlen). A Párkák (latinul: parcae) a görög mitológiából ismert Moirák római megfelelői; sorsistennők, akik fonják, kimérik, majd elvágják az ember életfonalát. Hatalmukban áll megakadályozni az istenek akaratának érvényesülését is. Nona (a görög mitológiában Klóthó) az emberi élet fonalát fonja, Decima (Lakheszisz) ereszti hozzá a szöszt, és végül Morta (Atroposz) vágja el a fonalat. Méltóságteli nőalakokként ábrázolják őket. A Párkák ábrázolása egy flamand falikárpiton (1510-1520 körül), Victoria and Albert Museum, London. / Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rk%C3%A1k
|
Le parche (Olasz)
Reparto intensivo, mezzogiorno di lunedì,
sole pieno.
Le parche [1] sono in pausa
pranzo.
Solo le apparecchiature lavorano.
Inspirazione – espirazione.
Kékesi s’avvicina alla finestra,
guarda fuori.
Tutto procede allo stesso
modo.
Kékesi – mezzogiorno. Il mezzogiorno della vita.
Adesso s’avvicina al letto.
Ai bordi del letto mano materna giace.
[1] Le parche, (in latino Parcae, Moire in greco) sono
figli di Zeus e Temi, tre divinità (Clòto, Làchesi e Atropo),
che stabilivano il destino degli uomini. La prima filava
il filo della vita; la seconda dispensava i destini,
assegnandone uno a ogni individuo, stabilendone anche
la durata; il terzo, l'inesorabile, tagliava il filo della vita
al momento stabilito. Le loro decisioni erano immutabili:
neppure gli Dei potevano cambiarle.
|
![[Video]](https://www.magyarulbabelben.net/images/movies.png "Video!"){kind=small}
