Thiele-Csekei Enikő: extrémne situácie (extrém helyzetek Szlovák nyelven)
extrém helyzetek (Magyar)a futócipőmben [1] Az ókori Görögország két legjelentősebb jósdája Zeuszé és Apollóné volt. Zeusz jósdája Dódónában, Apollóné Delphoiban állt. A két jóshely jóslási módszere csak technikailag különbözött, és természetesen Dódoónában Zeusztól, Delphoiban Apollóntól várták a választ a kérdésre. Delphoiban volt egy földhasadék, melynek közelében isteni sugallat szállta meg az embereket. A legenda szerint amint Apollón megküzdött a sárkánnyal (aminek Püthon volt a neve - azóta nevezik Apollónt Püthian Apollónnak), a hatalmas testet elnyelte a föld. A sárkány testének rothadásából keletkezett gőzök, gázok felszállnak a hasadékból, melynek hatására a jövendőmondó képes kapcsolatba lépni az istenek szférájával, és felteheti kérdéseit (a gáz valószínűleg kábító hatással rendelkezett). forrás: smsjosda.hu
|
extrémne situácie (Szlovák)rada chodievam na plesy [1] Delfská veštiareň bolo slávne pútnické miesto a veštiareň v Apolónovom chráme pri starogréckych Delfách, na južnom úbočí vrchu Parnas vo výške 533-600 m, najdôležitejšie kultické stredisko helénistickej doby, považované za stred sveta, nachádzal sa tu aj omfalos – „pupok sveta“. Pýthia bola starogrécka veštkyňa v chráme Apolóna v Delfách. Pri veštení Pýtia sedela na trojnožke a v najstarších dobách vyťahovala ako odpoveď na otázky, ktoré jej tlmočili kňazi, kamienky. V historickej dobe veštila v extáze, do ktorej upadala buď pôsobením omamných výparov vody z posvätného prameňa alebo žuvaním vavrínových listov. Kňazi zaznamenávali zvuky, ktoré Pýtia na ich otázky vyrážala, a zostavovali ich do odpovedí, spravidla dvojzmyslených (odtiaľ hovoriť ako Pýtia, t. j. nejasne). zdroj: wikipedia
|