Tompa Mihály: A Vándor könyvébe
A Vándor könyvébe (Magyar)Kit változó kép csalogat tovább, S nagy messze földek tájain ragad, Ki jársz hullámon, havas bérceken: Megáldja Isten! vándor, utadat!
Eszedbe jusson, ha a vágy veled Egy helyről másra nyugtalan siet: Egész világé hogy mégsem lehetsz, Egész világ nem lehet a tied!
S hogy lelked egykor lesz fáradt madár, Előtte fény s zaj: fárasztó, unott; A zajgó körből nyugalomba vágy, Óhajtván csak egy bizalmas zugot.
Azért hatalmas, nagy népek között, El ne felejtsd hazád és nemzeted! Míg a világ azoknak birtoka: Ennek mindene az, ha szereted!
Tekintsd meg a nagyok sírszobrait, De őseidnek hamvát ne feledd... Ne, a fényes, dús paloták miatt: Az egyszerű kis szalmafedelet!
|
FordításokNémetIns Buch des Wanderers Mucsi Antal Kérjen fordítást! |