Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Varga Ottó: Le due casse di mio padre (Apám két ládája Olasz nyelven)

Varga Ottó portréja

Apám két ládája (Magyar)

Egyik ládája szűk, testhezálló
komor koporsó, itt lenn utolsó
lakása...Visszük utolsó útra
a zártra pántolt ládát s a kántort,
ki sok száz hívét elénekelte:
kántált felettük. Most őt temetjük
az Úristentől nyugalmát esdve,
örök nyugalmát.

A másik láda bezárva várja
a fényt s a gazdát... Mikor kinyitjuk,
árad belőle a dohfertőzte
párával ittas hideg bagószag,
megülve benne molyette pernye
s a gazda kincse: füzetje, könyve,
önéletrajza, néhány jó rajza,
vásott pipája.

E láda titkán tűnődve tisztán
látom, hogy itt áll apám pipázva,
a sívó nincsre nagyot sercintve:
de látszat ez csak, agyamba zárt kép,
csalóka árnyék, hisz égi szárnyék
lakója ő már. Örökbe hagyta
ládányi kincsét s kemény gerincét
nekem, fiának.



FeltöltőVarga Zsolt
KiadóIrodalmi Rádió
Az idézet forrásahttps://mek.oszk.hu/03400/03487

Le due casse di mio padre (Olasz)

Una delle casse è stretta, cupa,
bara adeguata, quaggiù la sua ultima
dimora… Portiamo al suo ultimo
viaggio, la cassa chiusa a chiave
e il cantore, che cento devoti aveva
decantato: salmodiava su di loro.
Ora è lui che seppelliamo implorandogli
dal Padreterno eterno riposo,
eterno riposo.
 
L’altra cassa chiusa a chiave attende
la luce e il padrone… quando l’apriamo,
emana freddo sentore del fumo
imbevuto dal tanfo viziato,
permanendo dentro cenere tarmata
e il tesoro del padrone: suo quaderno,
suo libro, l’autobiografia, alcuni dei
suoi bei disegni, la sua pipa consunta.
 
Meditando sul segreto della cassa, vedo
nitidamente mio padre mentre sta fumando
la pipa, sputando sopra il silenzio urlante:
ma è tutta apparenza, immagine chiusa
nella mia mente, tanto lui ormai è abitante
dei paesaggi celestiali. M’aveva lasciato
in eredità, a me, suo figlio, la cassa con
i suoi tesori e la schiena dritta. 
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasajàt

minimap