Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Weöres Sándor: Valse Triste (Valse Triste Angol nyelven)

Weöres Sándor portréja

Valse Triste (Magyar)

Hűvös és öreg az este.

Remeg a venyige teste.

Elhull a szüreti ének.

Kuckóba bújnak a vének.

Ködben a templom dombja,

villog a torony gombja,

gyors záporok sötéten

szaladnak át a réten.

Elhull a nyári ének,

elbújnak már a vének,

hüvös az árny, az este,

csörög a cserje teste.

Az ember szíve kivásik.

Egyik nyár, akár a másik.

Mindegy, hogy rég volt vagy nem-rég.

Lyukas és fagyos az emlék.

A fákon piros láz van.

Lányok sírnak a házban.

Hol a szádról a festék?

kékre csípik az esték.

Mindegy, hogy rég vagy nem-rég,

nem marad semmi emlék,

az ember szíve vásik,

egyik nyár, mint a másik.

Megcsörren a cserje kontya.

Kolompol az ősz kolompja.

A dér a kökényt megeste.

Hűvös és öreg az este.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://versek.blogter.hu/61481

Valse Triste (Angol)

Cool and decrepit, the evening.
Trembling and tattered, a weakling.
Songs of the harvest have faded.
Elders hide, ramshackle, jaded.

ㅤㅤTwo steeples rising from mist,
ㅤㅤchurch tower bells are aglist,
ㅤㅤevening skies to dark clouds yield,
ㅤㅤdownpours race across the field.
ㅤㅤSongs of the summer, faded,
ㅤㅤelders, huddled and jaded,
ㅤㅤcool is the shadow, the eve,
ㅤㅤbranches snap, without reprieve.

Joys of the heart, dispossessed.
Each summer, just like the rest.
Who knows how many years follow.
Memories frozen and hollow.

ㅤㅤScarlet fever, trees dying.
ㅤㅤIn their homes, maidens crying.
ㅤㅤRouge disappears from your lips,
ㅤㅤturns blue with evening’s cool nips.
ㅤㅤWho knows how many years pass,
ㅤㅤmemories fade out at last,
ㅤㅤyour heart and mine, cleft, distressed,
ㅤㅤevery summer, like the rest.

Strange vibrations run through the dell.
Autumn cowbells toll their last knell.
Frostbitten currants, still reeling.
Cool and decrepit, the evening.



FeltöltőVáradi József
Az idézet forrásahttps://medium.com/dead-poets-society/valse-triste-d9d784325c99

Kapcsolódó videók


minimap