Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Zajácz Edina: Gerleszárnyak

Zajácz  Edina portréja

Gerleszárnyak (Magyar)

Látod, hogy egymáshoz sodort minket a búgó idő,
óvó kezeddel takargatsz, féltesz,
ahogyan összeérnek a könnyű gerleszárnyak.
Vajon milyen feltámadás kell ehhez a tisztességhez,
hogy az ember így értse a szerelmet, a halált,
és ne kérdezze, nélküled merre szálljak?
Nem titkos jelrendszerek kötnek egy asztalhoz, ágyhoz, 
sem birtokló, hársillatú hasonlatok.
Még Isten sírta gyönggyé megkövült álmainkat,
amikor közöttünk összeolvadt minden utcasarok.
Te vagy fölöttem az égbolt, a földre koppanó eső,
az óceánná gömbölyödött féktelen határtalanság,
és a pislákoló lámpaoszlopok körül verdeső
lepkék árnyéka, ahogyan homlokomhoz érintik fejüket.
Néhol elcsattan egy sóvárgó szárnycsapás,
majd a dobbanás visszahúz vállad pereméhez,
ha messzebbre mennék, te marasztalsz végső csendességgel,
és parányi szilánkokra hullva mindhalálig védesz.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásaa szerző

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Német
Görög
Angol
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Örmény
Izlandi
Olasz
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovák
Szlovén
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap