Haraldsdóttir, Ingibjörg: Kona

Þegar allt hefur verið sagt
þegar vandamál heimsins eru
vegin metin og útkljáð
þegar augu hafa mæst
og hendur verið þrýstar
í alvöru augnabliksins
- kemur alltaf einhver kona
að taka af borðinu
sópa gólfið og opna gluggana
til að hleypa vindlareyknum út.
 
Það bregst ekki.

Mikor az utolsó szót kimondták
mikor sorsunkat megvitatták
s döntöttek jövőnkről
mármint a férfimunka végén
kezet ráznak a poharak felett
s a döntő pillanatban
– jön a nő mindig jön egy
hogy leszedje az asztalt
és kiszellőztesse
a telefüstölt tárgyalótermet.
 
Ahogy dukál.