Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Skallagrímsson, Egill: Höfuðlausn 1-21

Skallagrímsson, Egill portréja

Höfuðlausn 1-21 (Izlandi)

1. Vestr fór ek of ver,

en ek Viðris ber

munstrandar mar,

svá er mitt of far.

Dró ek eik á flot

við ísa brot,

hlóðk mærðar hlut

míns knarrar skut.

 

2. Buðumk hilmir löð,

þar á ek hróðrar kvöð.

Ber ek Óðins mjöð

á Engla bjöð.

Lof at vísa vann,

víst mæri ek þann;

hljóðs biðjum hann,

þvíat hróðr of fann.

 

3. Hygg vísir at

(vel sómir þat),

hvé ek þylja fet,

ef ek þögn of gat.

Flestr maðr of frá,

hvat fylkir vá;

en Viðrir sá,

hvar valr of lá.

 

4. Óx hjörva hlöm

við hlífar þröm.

Guðr óx um gram,

gramr sótti fram.

þar heyrðisk þá

(þaut mækis á)

malmhríðar spá,

(sú er) vas mest of lá.

 

5. Var-at villr staðar

vefr Darraðar

of grams glaðar

geirvangs raðar,

þars í blóði

i brimils móði

flaustr of þrumði,

en und um glumði.

 

6. Hné firða fit

við fleina huit.

Orðstír of gat

Eiríkr at þat.

 

7. Fremr mun ek segja,

ef firðar þegja;

frágum fleira

til frama þeira,

Oestdust undir

við jöfurs fundi;

brustu brandir

við blár randir.

 

8. Hlam hryns-öðul

við hjalmröðul;

beit bengrefill,

þat var blóðrefill.

Frá ek, at félli

fyrir fetils svelli

Óðins eiki

í jarnleiki.

 

9. Þa var odda at

ok eggja gnat.

Orðstír of gat

Eiríkr at þat.

 

10. Rauð hilmir hjör,

þat var hrafna gjör,

fleinn hitti fjör,

flugu dreyrug spjör.

Ól flagðs gota

fárbjóðr Skota;

trað nipt Nara

náttverð ara.

 

11. Flugu hjaldr-tranar

of hræs lanar,

várut blóðs vanar

benmás granar.

Sleit und freki,

en oddbreki

gnúði hrafni

á höfuðstafni.

 

12. Kom gríðar læ

á Gjalpar skæ.

Bauð úlfum hræ

Eiríkr of sæ.

 

13. Beit fleinn floginn,

þá vas friðr loginn;

var almr dreginn,

því varð ulfr feginn.

Brustu broddar,

en bitu oddar.

Báru hörvar

af bogum örvar.

 

14. Verpr broddfleti

af baugseti

hjörleiks hvati

hann er bloðskati.

þróast hér sem hvar

(hugat mæli ek par).

Frétt er austr um mar

Eiriks of far.

 

15. Jöfurr sveigði ý,

flugu unda bý.

Bauð úlfum hræ

Eiríkr of sæ.

 

16. En mun ek vilja

frá verjum skilja

skapleik skata

(skal mærð hvata).

Lætr snót saka

sverðfrey vaka,

en skers aka

skið Geirs braka.

 

17. Brýtr bógvita

bjóðr hrammþvita.

Mun-a hodddofa

hringbrjótr lofa.

Glaðar flotna fjöld

við Fróða mjöl.

Mjök er hilmi föl

haukstrandar möl.

 

18. Stóðst fólk eigi

fyrir fjörleigi.

Gall ý-bogi

at egg-togi.

Verpr æ bröndum;

en jöfurr löndum

heldr hornklofi;

hann er næstr lofi.

 

19. Jöfurr hyggi at,

hvé ek yrkja fat.

Gott þóttumk þat,

er ek þögn of gat.

Hrœrða ek munni

af munar grunni

Óðins ægi

á jöru-fægi.

 

20. Bar ek þengils lof

á þagnar rof.

Kann ek mála mjöt

of manna sjöt.

Ór hlátra ham

hróðr ber ek fyrir gram.

Svá fór þat fram,

at flestr of nam.

 

21. Njóti svá bauga

sem Bragi auga,

vagna vara

eðr vili tára.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://dbooks.bodleian.ox.ac.uk

Főváltság (részlet) (Magyar)

Nyugat vizén

Vidurt vivém:

hő-lehe vasban

bárkahasban.

Halad én hajóm

haragos habon,

vagyon a sarka

verssel rakva.

 

Hívó szóra

szállék hajóra,

skót vízparthoz

vers-hab csapdos:

ékes az ének:

hódol néked,

híved mondja,

halld, hogy mondja!

 

Immár kezdem,

csendért esdem,

zajgó szádat

zárral zárjad!

Híred, neved

hirdeti nemed,

maga Vidur,

Fényes Nagyúr!

 

Elő, fejsze,

pajzsok ezre:

haragod zúdul,

hadakat szétdúl,

seregek döngnek,

sárba ledőlnek:

vérferedőben,

fürödnek földben.

 

Vitézek sora

nem fut soha,

derekak erőben,

dárda-esőben:

vér viharzik,

tengere habzik,

zászlót körül

küzdő kerül.

 

Parton a népek

hódolnak néked:

erőd hirdetik,

Erős Erik!

 

- - - - - - - - -

 

Szólnál ugyan

szóval, Uram -

illő csendben

hallgatál engem:

szóra fakadtam,

szívből adtam

Ódinn versét

Fényes Fenség!

 

Tárván tártam

mell-kincstáram:

tűrél is engem

tróntermedben.

Neked, Nagy Király,

hódolat kijár:

vitéz, ki hallja,

versemmel vallja!

 

 

Melyet azért szerzett, hogy Erik király, kinek kezére jutott, megkegyelmezzen néki.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaO. O.

minimap