Skallagrímsson, Egill: Strófák 10. (Lausavísur 10. Magyar nyelven)

Gekk, sás óðisk ekki,
jarlmanns bani snarla
(þreklundaðr fell) Þundar
(Þórolfr) í gný stórum;
jǫrð grœr, en vér verðum,
Vínu nærr of mínum,
(helnauð es þat) hylja
harm, ágætum barma.
 
(c. 925)

Sorsától nem torpant,
ki győzött királyon,
elesett Odin hőse,
Thórólfr harci dörejbe.
Vinumnál a bátyám
fölött a föld zöldel,
pokol bút titkolni,
rejteni a mellbe.
 
925-ben, Vinumnál, Skóciában, csata közben halálosan megsebesült a költő bátyja. Őt gyászolja ebben a versben.