Saba, Umberto (1883–1957) Művek   hu it

Életrajz

Umberto Saba /Poli/ (1883-1957) olasz költő és író.1883. március 9-én született Triesztben. Édesapja német, édesanyja zsidó volt. Az apa a gyermek születése után elhagyta családját. (Umberto Saba húszéves korában találkozott elõször édesapjával.) A költõ gyermekkorára a folyamatos családi konfliktusok árnya vetõdött. A „jótét lélek nagynéni”, anyai nagynénje segítsége kellett hozzá, hogy a kis Umberto középiskolai tanulmányokat folytathasson, majd beiratkozzon a Kereskedelmi és Tengerészeti Fõiskolára, amit azonban édesanyja kívánságára nem végzett el. Umberto Saba 1907-ben önkéntes katonaként Firenzében szolgált. Élményeit tükrözik a Katona-versek. Apai neve, a Poli helyett felveszi a Saba írói nevet, ami héberül kenyeret jelent, és kapcsolatba lép firenzei irodalmi körökkel. Umberto Saba az igen jelentõs firenzei irodalmi folyóirat, a La Voce munkatársa lesz. 1913-ban lát napvilágot gyûjteménye, a Trieszt és egy asszony (igaz, ekkor a címe még Szememmel). Regina nagynénje segíti hozzá, hogy a fiatalon, huszonöt éves korában nõsülõ költõ szülõvárosában kicsiny antikváriumot nyisson, amely szerény körülmények között, de lehetõvé teszi számára a független írói létet. A könyvkereskedés az idõk során valódi intellektuális körré növi ki magát. A trieszti kulturális élet szereplõi sokszor és szívesen adnak találkozót itt egymásnak. Umberto Saba az elsõ világháború idején – akárcsak az olaszok többsége – helyesli a hadba lépést az antant oldalán. Behívják katonának, és rövidesen a fronton találja magát. Élményeit versekben örökíti meg: megszületik Háborús versek ciklusa, mely egyáltalán nem ünnepli a széltében-hosszában népszerûsített „olasz hõsi erényeket”, de igaz szolidaritás fejeznek ki az egyszerû népi alakok iránt. 1921-ben jelenik meg a Daloskönyv, válogatott verseinek elsõ változata, míg az 1922–23-as termékeny években születnek a Preludiumok és dalok címû kötet versei.1928-ban a Solaria címû folyóirat országos figyelem középpontjába állítja, de a hermetikus költészet évadjának idején a kritika hallgat Umberto Saba költészetérõl. A hermetizmus valamilyen mértékben a hatalomra jutott fasizmussal való szembenállás módja lesz.Umberto Saba más dolgokat akart volna írni és megjelentetni azokban a kemény években, melyek az etiópiai háborútól (1936), a Hitler–Mussolini-szövetségen át, az 1943. szeptember 8-án bejelentett fegyverszünetig és az azt követõen Itália német megszállásáig tartottak. Olyan dolgok voltak azonban, melyeket nemhogy megjelentetni nem lehetett, hanem még az is veszélyes volt, hogy a költõ rejtekhelyen tartotta õket. A fasiszta hatalom „fajvédelmi” törvényei arra kényszerítik, hogy elhagyja Itáliát, de rövid párizsi tartózkodás után visszatér hazájába. Umberto Saba számára 1944 lesz a legnehezebb és legfájdalmasabb év. Mivel a németek Trieszt minden talpalatnyi földjét ellenõrzésük alá vonják, a költõ illegalitásban Firenze és Róma között bujdosik, „mint szegény állat, kinek a halál jár a sarkában”. Itália felszabadulása után Triesztbe tér vissza. 1948-ban jelenteti meg a mértékadó Mondadori kiadó A Daloskönyv története és idõrendje címû tanulmánykötetét. 1953-ban a római egyetem díszdoktorrá avatja. Mindkét esemény termékeny költõi korszakát jelzi, valamint annak elismerését, hogy Umberto Saba az olasz kultúrát jelentékeny alkotásokkal gazdagította. 1957-ben jelenik meg a Daloskönyv harmadik, végleges változata. Umberto Saba ugyanebben az évben hunyt el Goriziában augusztus 25-én.

http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/99/0910/28brust.htm

(Az oldal szerkesztője: P. T.)