Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Ungaretti, Giuseppe oldala, Magyar életrajz

Ungaretti, Giuseppe portréja
Ungaretti, Giuseppe
(1888–1970)
 

Életrajz

Giuseppe Ungaretti (1888-1970). Az egyiptomi Alexandriában született. Párizsban megismerte Apollinaire-t, Gide-et, Valéryt, a Sorbonne-on Bergsont és Lansont hallgatta. Papíni és Palazzeschi vette rá első versei közlésére. Mélyreható élménye a háború, melyet az olasz, majd a francia fronton küzdött végig. 1920-ban Rómában telepedett le. Laptudósítóként számos országot bejárt. 1936-ban a brazíliai Sao Paulo egyeteme az olasz irodalom professzorául hívta meg. 1943-ban a római egyetemen a jelenkori irodalom katedráját foglalta el. A baloldali Európai Íróközösség, a COMES első elnöke. Számos irodalmi dij kitüntetettje, köztük talán a legnevezetesebb a Knokkele-Zoute-ban rendezett I. nemzetközi költőkonferencia nagydíja 1956-ban. Korai versei olyanok, mint egy sóhaj vagy egy jajkiáltás. Ezután is ragaszkodik a szó elemi erejéhez, és költői célja párhuzamosnak tűnik a „poesie pure" eszményével: a lírát megtisztítani az irodalmiasnak vélt sallangoktól, önéletrajzi elemektől, retorikától, a képek öncélúságától. Vállalkozása mégsem intellektuális kísérlet, mert verse mindig érzelemből fakad, mindig „ének". Majd dikciója szélesebb sodrú, tematikája - kivált kisfia halála után - az emberiség közös gondjaival konkretizálódik, de változatlanul tartózkodik az elavult stíluselemektől: a leírástól, anekdotizmusról stb. A belső történések igazságát éli, lírája szívesen ölti fel a ma már személytelen mítoszok köntösét. Aktív humanizmusáról tanúskodnak ellenállási versei.

(Az oldal szerkesztője: P. T.)

Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap