Anche quest’ore (Olasz)
Passeran quest’ore di spasimo come passarono le mille di gioia. O fiore che avrei voluto soltanto baciare, o petto dolce dove imploravo festosamente la morte, ma quest’ore che vivo di strazio son più generose ancora dell’altre gridanti felicità. Mi tendo a te che ho colpito, da lontano mi tendo più pulsante di quando ridevamo nudi nel sole, la fronte più affocata, insaziata. Dono d’angoscia gemente che pur anche si dissolverà, lungo di febbre ansito verso la tua pena…. Tutti i miei capelli per addormirti da lungi! Feltöltő | Cikos Ibolja |
Az idézet forrása | https://alessandria.today |
|
Ezek az órák is (Magyar)
Elmúlnak ezek a gyötrelemmel telt órák mint ahogy elmúlt öröme az ezernyi órának. Ó virág melyet csak csókolni akartam, ó édes kebel hol ünnepélyesen esedeztem a halálhoz, de ezek az órák melyeket kínok között töltök még mindig nagylelkűebbek mint azok melyek a boldogságtól zengtek. Vágyom utánad kit megütöttem, messziről vágyódom hevesebben mint amikor meztelenül nevettünk a napon, még forróbb homlokkal, elégedetlenül. Nyögő gyötrelem ajándéka, mely ha még fel is oldódik, hosszú lázas zihálás a bánatod felé… Minden hajam szála hogy messziről elaltassalak!
|