Aleramo, Sibilla: Meztelenül a napsütésben (Nuda nel sole Magyar nyelven)

Nuda nel sole

per te che dipingi sto immobile,

il seno soltanto ritmando

la vita gagliarda del cuore.

Come un cielo d’aurora

è per te questa mia forma lucente,

un prato un’acqua una solitaria fiorita di petali,

tralci di vigna in festività.

E adori, e fervente le dolci dita

su la tela conduci.

Nuda nel sole ed immobile,

frammento di natura,

da te invasa da te riassorbita,

sei tu che mi divinizzi

o la mia dività è che ti crea,

artista, arte, spirito?

Tacitamente il seno respira.

Meztelenül és mozdulatlanul

a napsütésben, neked ki festesz,

csak a mell emelkedik ütemszerűen

a szív erőteljes dobogására.

Mint szelíd hajnali égbolt

e ragyogó formám neked szól,

vagyok rét víz szirmok magányos virágzása

szőlőindák ünnepsége.

Szenvedéllyel, törékeny ujjaid buzgón

vezeted a vásznon.

Meztelenül és mozdulatlanul a napsütésben,

természet egy töredéke,

elnézlek imádkozó és munkálkodó testtartásod közepette,*

általad megszállva és általad újra felszívódva,

te vagy ki istenít engem

vagy az én istenségem teremt meg téged,

művész, művészet, szellem?

Hallgatagon lélegzik a mell.

ti miro orante ed oprante.* –  

a Babel oldalán fennlevő vers hiányzó tizenharmadik sora.

* oranszoszi pozíció, orant vagy orante, a középkori latin

ōrāns kölcsönszava, amelyet imádkozó vagy könyörgő –

ként fordítanak, az imádság testtartása vagy testi tartása,

általában állva, a könyökökkel közel a test oldalához, a

kezek oldalra kinyújtva, tenyérrel felfelé. Ebben a pózban

állnak a festők is, egyik kezükben a festékes palettával,

másikban az ecsetekkel.