Bartolotti, Claudia: I barbari

Provenivano da nord i barbari
chiari gli occhi i capelli e la pelle
sembravan più civili dei civili.
Nello sguardo non crescevano i sogni
avevano visioni in bianco e nero
senza le ardite truffe dei colori.
Spogliavano le donne e le parole
sbavavano violenza ed ironia
dicendo: i miti e i riti son finiti.
Anche se le stelle sono lontane
la fede in un indizio di sentiero
è la stampella per noi tanti storpi.
Ed oggi i barbari sono mercanti
di fedi cianfrusaglie ed illusioni.

A barbárok északról jöttek hozzánk.
Szemük, hajuk és bőrük világos,
szupercivilizáltaknak látszottak.
Ám tekintetükben nem nőttek álmok,
látomásaik fehérek feketék
nem ismerték a színek varázslatát.
Levetkőztettek nőket és szavakat,
erőszakot és gúnyt fröcsköltek széjjel
mondván itt a mítoszok és rítusok vége.
Bár a csillagok távol vannak tőlünk
a hit, hogy van még számunkra menekvés
a remény mankóját nyújtja nekünk.
A barbárok ma már kufárok lettek
bóvli hiteket és illúziókat tukmálnak ránk.