Bontempelli, Massimo: Alvó katona (Voluttà Magyar nyelven)

Dormi, corpo, dormi
Che a difenderti ci penso io.
Mangia il sonno a mascelle piene.
Ninna, nanna, corpo mio.
Sdraiati nel fango si sta tanto bene.
Tu ci dormi come un dio.

Quest’è un mio braccio. E questo un osso.
Questo non capisco cos’è.
Questa mano dura e nera
è d’un vicino o mia di me?

Dov’è la testa?
non è la mia questa.
Eccola qui — la bocca — il naso.
Dormi, corpo, ci sei tutto.
Ah non sapevi — prima —
com’è bello grattarsi tutto
poi lasciarsi andare giù
caro corpo mio stanco e sporco
che sbragato nel fango dormi
il più bello de’ tuoi sonni.

Testem, aludj, no, tente:
megvédlek, ez a tisztem.
Fald álmod kétpofára,
aludj csak, testem, itt lenn,
nyújtózz csak szét a sárba,
aludj csak, mint az Isten.

Ez itt az én karom. De
amott a sár, gané:
elfeketült, kemény kéz.
Enyém? Bajtársamé?

S a fejem hol van itt most?
Ez nem az, annyi biztos.
Hopp, megvagy mégis, orrom?
testem, aludj csak szépen,
megvolnál még egészben.
Sosem hitted, de jó - mi? -
így körbevakaródzni
s végignyúlni a koszban.
No, tapasztald ki mostan,
s szépet álmodj a rosszban.