Michelangelo, Buonarroti: Rímek 239. (Hogy lehet, hölgyem) (Rime 239. (Com'esser, donna, può) Magyar nyelven)
|
Rime 239. (Com'esser, donna, può) (Olasz)Com’esser, donna, può quel c’alcun vede per lunga sperïenza, che più dura l’immagin viva in pietra alpestra e dura che ’l suo fattor, che gli anni in cener riede?
La causa a l’effetto inclina e cede, onde dall’arte è vinta la natura. I’ ’l so, che ’l pruovo in la bella scultura, c’all’opra il tempo e morte non tien fede.
Dunche, posso ambo noi dar lunga vita in qual sie modo, o di colore o sasso, di noi sembrando l’uno e l’altro volto;
sì che mill’anni dopo la partita, quante voi bella fusti e quant’io lasso si veggia, e com’amarvi i’ non fu’ stolto.
|
Rímek 239. (Hogy lehet, hölgyem) (Magyar)Hogy lehet, hölgyem, hogy, mit bárki láthat s tapasztalhat, hosszabb ideig élnek a szobrok, miket a nyers kőbe vésnek, mestereiknél, akik porra válnak?
Az ok meghódol itt okozatának, s a természet fölött győz a művészet. Tudom, mert szobraim adják az érvet, hogy a műnek halál s idő nem árthat.
Hosszú életet ezért adhatok mindkettőnknek, márványban vagy szinekben, megörökítve képem és a képed,
hogy a holtunk utáni századok lássák, mily szép voltál, s én mily esetten éltem, s nem őrületből égtem érted.
|