Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Michelangelo, Buonarroti: Rímek 248. (Az égből jött) (Rime 248. (Dal ciel discese) Magyar nyelven)

Michelangelo, Buonarroti portréja

Rime 248. (Dal ciel discese) (Olasz)

Dal ciel discese, e col mortal suo, poi

che visto ebbe l’inferno giusto e ’l pio

ritornò vivo a contemplare Dio,

per dar di tutto il vero lume a noi.

 

  Lucente stella, che co’ raggi suoi

fe’ chiaro a torto el nido ove nacq’io,

né sare’ ’l premio tutto ’l mondo rio;

tu sol, che la creasti, esser quel puoi.

 

  Di Dante dico, che mal conosciute

fur l’opre suo da quel popolo ingrato

che solo a’ iusti manca di salute.

 

  Fuss’io pur lui! c’a tal fortuna nato,

per l’aspro esilio suo, co’ la virtute,

dare’ del mondo il più felice stato.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://it.wikisource.org/wiki/Rime

Rímek 248. (Az égből jött) (Magyar)

Az égből jött, halandó lénye látta

a poklot és a tisztítóhelyet,

majd újra Istenhez emelkedett,

hogy az igazság fényét ránk bocsássa.

 

Fényes csillag, elönti ragyogása,

érdemtelenül, szülőföldemet;

méltó bére a korcs föld nem lehet —

csak te lehetsz az, teremtő királya.

 

Dantéról szólok, kinek műveit

rosszul ismeri a hálátalan nép,

mely megveti a jók érdemeit.

 

Volnék ő! sorsa sorsom! lelke laknék

bennem: nincs földi ékesség, amit

száműzetéséért oda nem adnék.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap