Pascoli, Giovanni: Az örök Rómához (A Roma eterna Magyar nyelven)
A Roma eterna (Olasz)Spirito eterno, eterna forza, o Roma! Dopo il gran sangue, dopo l’oblìo lungo, e il fragor fiero e il pallido silenzio, e tanti crolli e tante fiamme accese da tutti i venti, tu col piè calcando le tue ceneri, tu le tue macerie, sempre più alta, celebri il più grande dei tuoi trionfi: che la morte hai vinta. Tu in faccia a tutti i popoli che a parte chiamasti del tuo dritto, ora apparisci nel primo fior di giovinezza ancora, meravigliosa, simile a Pallante, difesa intorno dal fulgor dell’armi, e con la spada; e pende sopra il mondo quella al cui lume accesero le genti tutte il lor lume, quella che noi rompe l’ombra: o Roma possente, la possente tua più che il tempo lampada di vita.
|
Az örök Rómához (Magyar)Örök szellem, örök erő, te, Róma! A sok-sok vér, a feledés után, a csörömpölő zaj, sápadt némaság és oly sok bukás, számlálatlan szelektől szított tűzvész után vidáman lépdelsz ön-romjaid felett, saját hamúdon órjásra nősz, így ünnepelve legszebb diadalod: hogy a halált legyőzted. Megállasz, szemben minden nemzetekkel, kiket jobbodra társul választottál, még most is, mindig ifjan tündökölsz te, csodás testvére Pallas városának, kard óv, és védve villan fegyvereknek fénye körötted, s öntöd a világra lámpásod fényét, melynél minden népek meggyújthatták világuk, ó, hatalmas, árny-űző Róma, egyre ég a lámpád, hatalmasabb a romboló időnél.
|