Pascoli, Giovanni: Éjjel (Notte Magyar nyelven)

Siedon fanciulle ad arcolai ronzanti,

e la lucerna i biondi capi indora:

i biondi capi, i neri occhi stellanti,

volgono alla finestra ad ora ad ora:

attendon esse a cavalieri erranti

che varcano la tenebra sonora?

Parlan d'amor, di cortesie, d'incanti:

così parlando aspettano l'aurora.

Lányok ülnek zümmögő rokka mellett -

bearanyozza fürtjüket a lámpa,

sugara olykor az éjszín szemeknek

odatéved a fonó ablakára.

Ábrándjuk, hogy a mesebeli herceg

miattuk ront a zengő éjszakába -

udvarlókról, igézetről csevegnek

szerelmes szóval, virradatra várva.