Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Pugliese, Giacomino: La dolce cera piasente

Pugliese, Giacomino portréja

La dolce cera piasente (Olasz)

La dolce cera piasente

e li amorosi sembianti

lo cor m’allegra e la mente

quando le sono davanti.

Sì volentieri la veio

quella cui ëo amai,

la bocca ch’ëo basai

ancor l’aspetto e disio.

 

L’aulente bocca e le menne

de lo petto le toccai

a le mie bracia la tenne;

basando m’adomandai:

«Messere, se ve n’ate a gire,

non faciate adimoranza,

che non è bona usanza

lassar l’amore e partire».

 

Alotta ch’eo mi partivi

e dissi: «A Deo v’acomando!»,

la bella guardò inver’ mevi

sospirando e lagrimando.

Tant’erano li sospiri

ch’a pena mi rispondea

e la dolce donna mia

non mi lassava partire.

 

Io no fuivi sì lontano

che ’l mio amor v’obriasse

né non credo che Tristano

Ysaotta tanto amasse.

Quando vegio l’avenente

infra le donne aparere,

lo cor mi trae di martiri

e ralegrami la mente.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://webcache.googleusercontent.com

Szerelmes történet (Magyar)

Az édesség s a kellem

láttára drága képén

vidúl a szív s a szellem –

csak lássam újra még én!

Elnézem, nézdegélem,

kit úgy szerettem, ajkát,

mit csókoltam – no, majd ád

új csókot, úgy remélem!

 

Szagos száját s a mellét

kerestem, s ő karomban

megbújva – csókos emlék! -

így kérlelt még azonban:

– Uram, ha útra kelne,

útját sietve járja!

mert az már mégse járja:

ölel, s már elszelelne!

 

Hát úgy is lett. Hogy mentem,

szólván: „az Isten áldjon" –

úgy nézett rám a szentem,

sóhajtva, sírva, fájón.

Szeme, mit könny feresztett,

intett szavamra választ;

mely tőle messze választ,

utamra úgy eresztett.

 

De messzeség sem old hát

el tőled, nem feledlek:

mint Trisztán sem Izoldát,

szerelmem, úgy szeretlek!

S ha dámák közt e Kellem

megint felém közelget –

megváltja majd e lelket,

s vidúl e szív s e szellem.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap