Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Saba, Umberto: Egy gyermekkori arcképemre (Sopra un ritratto di me bambino Magyar nyelven)

Saba, Umberto portréja

Sopra un ritratto di me bambino (Olasz)

Com’eri bello, o fanciulletto, e come

ne trasmuta la vita! Il vestitino

guardo alla marinaia; a simulata

nave t’appoggi, e buoni e dolci hai gli occhi,

quasi intenti a un prodigio, e d’abbandono

e d’ingenua goffaggine una posa.

Altri tempi, fanciullo, altra stagione!

Tedio è il presente, del passato ho solo

rimorso; l’avvenire è una minaccia.

Pur, fanciullo bennato, ch’io ti guardi,

i tuoi riccioli biondi, la tua fronte

luminosa, e alla vita e a me perdono;

che sí, il volto è mutato, ed il dolore

ci separano e gli anni; ma nel cuore

lo so, lo sento, ancor, bimbo, son quello.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.scribd.com/doc/53641715/Il-Canzoniere

Egy gyermekkori arcképemre (Magyar)

Mily szép voltál fiúcska, és az élet

kiforgatott belőle! Nézdegélem

matróz-ruhácskádat, festett hajóhoz

támaszkodsz, szemed jóságos, szelíd,

mint ki csodára vár, s a magatartás

lemondás s ártatlanság keveréke.

Más idők járnak, más évszak, fiúcska!

Jelened unalom, a múltadból csupán

önvád maradt, jövőd: merő fenyegetés.

Ahogy elnézlek, jól-nevelt fiúcska,

s látom szőke hajad és fénylő homlokod:

az életnek s magamnak megbocsátok,

mert bár orcád megváltozott, s a kín,

az évek elválasztanak: de itt benn

érzem még, gyermek, s veled egy vagyok.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap