Sbarbaro, Camillo: La bambina che va sotto gli alberi
La bambina che va sotto gli alberi (Olasz)La bambina che va sotto gli alberi non ha che il peso della sua treccia, un fil di canto in gola. Canta sola e salta per la strada; ché non sa che mai bene più grande non avrà di quel po' d'oro vivo per le spalle, di quella gioia in gola.
A noi che non abbiamo altra felicità che di parole, e non l'acceso fiocco e non la molta speranza che fa grosso a quella il cuore, se non è troppo chiedere, sia tolta prima la vita di quel solo bene.
|
A lombok alatt lépkedő leánynak (Magyar)A lombok alatt lépkedő leánynak aranyló hajfonata van csupán, és éneket rejt a torka, és dalolva szökell az úton, s nem is sejtheti, hogy a sors szebbet nem nyújthat neki, mint vállán az a kis élő arany, s hogy örömet zeng a torka.
Nekünk, kiknek csupán a szavak öröme adatott, s akiknek aranybojtunk sincs, kikben semmivé lett a remény, mely az ő szívét dagasztja, ha nem nagy kérés, vesszen el az élet, csak az az egy kincs mindig megmaradjon.
|