Solmi, Sergio: Este az Addán (Sera sull’ Adda Magyar nyelven)

…E l’Adda riccioluta di spume, carica

di case attonite, di bianchi ponti

nel gonfio lume di luna: dall’erma

pergola i fiati della notte, i baci il vino,

le liete parole. Se un giorno

di qui lontano errerò (stella bianca

che tratti ardi e ti spegni laggiù),

s’altra in questo impensabile universo

avrò stanza, sovente

mi piacerà evocarti,

bel pianeta terreste, adornato

di dolci fiumi, di morbide

erbe e notti ravvolto, stillante

amore.

... S az Adda borzas árja, holdsugárban,

kövér fénynél, dermedt házak között,

hátán fehér hidakkal, egy magányos lugasból nézve,

éjvilág fuvalma, bor és vidám szavak.

Ha messze útra vándorlok innen egy nap (óh te csillag,

fehér láng, mely gyúlsz és gyorsan kilobbansz),

ha lesz lakásom még fölfoghatatlan

világunkban, be jó lesz idézni téged újra s újra,

édes folyókkal, lágy füvekkel ékes,

szerelmet gyöngyöző, varázsos földi bolygó,

ki burkolódzol setét éjekbe: mily nagy e nyár békéje,

és te végtelen perc, hűvös szellők

félbeszakadt fuvalma, vidám szavak,

bor, szerelem.