Trilussa: L’ingiustizie der monno

Quanno che senti di' "cleptomania"

è segno ch'è un signore ch'ha rubbato:

er ladro ricco è sempre un ammalato

e er furto che commette è una pazzia.

Ma se domani è un povero affamato

che rubba una pagnotta e scappa via

p è lui nun c'è nessuna malatia

che j'impedisca d'esse condannato!

Così va er monno! L'antra settimana

che Yeta se n'agnede cór sartore

tutta la gente disse: - È una puttana. -

Ma la duchessa, che scappò in America

cór cammeriere de l'ambasciatore,

- Povera donna! - dissero - È un'isterica!...

Kleptománia? Ez aztán a szép!

Frankón ennyit tesz: egy fejes lopott.

Dilis szegényke, hát lopni szokott…

és nem is kérik a diliflepnijét.

De ha egy hapsi álla felkopott

s megfúj egy veknit és olajra lép –

dilizhet ám, mint soha senki még;

azért csak ráverik a lakatot.

Ilyen az élet. Lám, hogy'vágta-szúrta

Tetát, mert összeállt a kis szabóval

a pletyka nyelve: „Hű, micsoda kurva!"

S a hercegnőről, ki Amerikába vitt ki

magával egy inast, csak könnyű sóhaj

rebegte: „Ó, hiszti szegényke… Hiszti!"