Ungaretti, Giuseppe: A hajnal születése (Nascita d'aurora Magyar nyelven)
Nascita d'aurora (Olasz)Nel suo docile manto e nell’aureola, Dal seno, fuggitiva, Deridendo, e pare inviti, Un fiore di pallida brave Si toglie e getta, la nubile notte.
E’ l’ora che disgiunge il primo chiaro Dall’ultimo tremore.
Dal cielo all’orlo, il gorgo livida apre.
Con dita smeraldine Ambigui moti tessono Un lino.
E d’oro le ombre, tacitando alacri Inconsapevoli sospiri, I solchi mutano in labili rivi.
|
A hajnal születése (Magyar)Légies köntösben, fején sugárkorona, mosolyogva és csábosan lebegve leszakít kebléről egy halovány virágot, s eldobja az éj, e hajadon leány.
Most válik el az első kigyúló zsarát az utolsó reszketéstől.
Ónszínű örvény nyílik az ég peremén.
Smaragd ujjak finoman tapogatva szőnek vásznat.
És arany árnyakon libegnek a röpke, öntudatlan sóhajok, sorjáznak az égi barázdák.
|