Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Ungaretti, Giuseppe: Ultimi cori per la terra promessa (dettagli)

Ungaretti, Giuseppe portréja

Ultimi cori per la terra promessa (dettagli) (Olasz)

6.

All’infinito se se durasse il viaggio,

Non durerebbe un attimo, e la notte

E già qui, poco prima.

Un attimo interrotto,

Oltre non dura un vivere terreno:

Se s’interrompe sulla cima del Sinai,

La legge a chi rimane si rinnova,

Riprende a incrudelire l’illusione

 

7.

Se una tua mano schiva la sventura,

Con l'altra mano scopri

Che non è il tutto se non di macerie.

È sopravvivere alla morte, vivere?

Si oppone alla tua sorte una tua mano,

Ma l'altra, vedi, subito t'accerta

Che solo puoi afferrare

Bricioli di ricordi.

 

13.

Rosa segreta, sbocci sugli abissi

Solo ch'io trasalisca rammentando

Come improvvisa odori

Mentre si alza il lamento.

L'evocato miracolo mi fonde

La notte allora nella notte dove

Per smarrirti e riprenderti inseguivi

Da libertà di più

In più fatti roventi,

L'abbaglio e l'addentare.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.biagiocarrubba.it/public

Végső kórusok az ígéret földje előtt (részletek) (Magyar)

6.

Hogyha utunk a végtelenbe nyúlnék

Egy percig sem tartana s a halál már

Itt volna, itt – előbb még.

Egy félbeszakított perc,

Ennél tovább nem tart a földi élet;

S ha egy Sinai ormán megszakad majd,

A törvény az utód előtt felújul,

Kél az illúzió, hogy meggyötörjön.

 

7.

Ha egy kezed a sorscsapást kivédi,

A másik megmutatja,

Hogy itt csak romhalmazt, mást nem találhatsz.

Túlélni a halált, ez volna: élni?

Egyik kezeddel ellenállsz a sorsnak,

S másik kezedben, lásd, ott a bizonyság

Hogy mást nem, csak az emlék

Morzsáit söpröd össze.

 

13.

Rejtett rózsa, nyílj ki a szakadékban,

Hogy összerezzenjek eszem kinyitva

Váratlan illatodra,

Míg a panasz feléled.

A fölkelt csoda átolvasztja akkor

Az éjt abba az éjbe, mikor űztél,

Hogy elveszítsd s megtaláld magad újra

Szabadon egyre

Izzóbb tettet kerestél

Káprázatot s megértést.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap