Janus Pannonius: Egy pannon mandulafára (De amygdalo in Pannonia nata Magyar nyelven)

Quod nec in Hesperidum vidit Tirynthius hortis,

   Nec Phaeaca, Ithacae dux, apud Alcinoum,

Quod fortunatis esset mirabile in arvis,

   Nedum in Pannoniae frigidiore solo;

Audax per gelidos en! floret amygdala menses,

   Tristior et veris germina fundit hyems.

Progne, Phylli tibi, fuit expectanda; vel omnes

   Odisti iam post Demophoonta moras?

Színarany, illatos almafa-kertben Herkules ily csoda-ágra

         nem lelt, de Ulissz se igen ám a phaiák szigeten.

Nincs is a mennyben, nincs is a mélyben az Éliziumban.

         Pannoniában eredt, pont huzatos terein.

Bátran e mandula bontja virágát cidris időben,

         kései hó veri bár majd kora-szép rügyeit.

Fácska, Te, lásd, hogy a fecske se jött még! Árva szerelmes

         Füllisz, mégis ide vagy gyökerezve hiven