Janus Pannonius: A költő nevének megcserélése (De immutatione sui nominis Magyar nyelven)

Joannes fueram, Janum quem pagina dicit,

   Admonitum ne te, lector amice, neges.

Non ego per fastum sprevi tam nobile nomen,

   Quo nullum toto clarius orbe sonat.

Compulit invitum mutare vocabula, cum me

   Lavit in Aonio, flava Thalia, lacu.

János voltam s e könyvön Janus lettem.-

  Miért történt, tudjad meg olvasó:

A János nevet én meg nem vetettem,

  mert nincs annál büszkébben hangozó:

A Múzsa adta ezt az új nevet,

  midőn költővé szentelt engemet.