Janus Pannonius: Kikacagja a római búcsúsokat (Deridet euntes Romam ad iubilaeum Magyar nyelven)

Mille quadringentis Hyperion aureus annis

   Adiicit haec decimae tempora Olympiadis,

Natus ut aeterni, qui condidit omnia, patris,

   Prodiit intacta virgine factus homo.

Nunc propius quaerenda salus, et ac aethera clarum

   Vilibus e terris maxima porta patet.

Iam Zephyri et Boreae gentes, Occasus et Arctos,

   Omne quod hinc Tanais claudit et inde Tagus,

Romam festinant, et confluit orbis in Urbem,

   Nec capiunt ipsae millia tanta viae.

Nescio credulitas haec si sua proderit ipsis,

   Hoc scio: Pontifici proderit illa satis.

Egyezer és négyszáz esztendő telt el azóta

   És tiz olimpiaszi év az arany nap alatt,

Hogy szűztől született szeplőtlen s emberi formát

   Vett fel az égi örök Gondviselő fia itt.

Most közelebb van az idv, és fényes nagy kapu nyílik

   Földi silány rögön át fényteli éterekig.

S lám, kelet és észak, nyugat és dél messze vidékén

   A Tajo meg a Don partjai közt lakozók

Róma felé tódulnak, a föld elözönli a várost

   És az ezernyi utas már az utakra se fér...

Nem tudom én azt, vajjon e vakhitből van-e hasznuk?

   Ám hogy a pápának haszna van, én tudom azt.