In Anellum (Latin)
Donec, Anelle, tibi solus portabat asellus Flava volubilibus farra terenda molis, Nunquam iusta dimum misero mensura redibat, Aut erat externo semine mixta ceres. Hoc et Praetori longo narrare libello, Vicino et memini te mihi saepe queri. Sed nunc egregiam vafer invenisse videris, Qua caveas posthac talia damna, viam. Nam custos coniux molitoris furta dolosi Servat, et ad saccum pulverulenta sedet. O quam falsus homo es! cui credere granula centum Non potes, uxorem credere, Anelle, potes?
Feltöltő | Geréb Zsófia |
Kiadó | Tankönyvkiadó |
Az idézet forrása | Janus Pannonius összes munkái |
Megjelenés ideje | 1987 |
|
Anellus (Magyar)
Míg szamarad maga hordta gabonádat a malomba, szidtad váltig visszatértét: Mindig hibázott a mérték, vagy búzádba — a szélhordták! — másokéból raktak korpáti Bíróhoz futsz, nincs elég szó károdat felérni méltó, szomszédodnak elpanaszlod, én is tudom már a dolgot De a kárnak vége már is — azt gondolod legalább isi — Ravasz elméd addig kutat, amíg talál helyes utat Feleséged vigyáz most már, ne lopjon a csalfa molnár; rajta ül a liszteszsákon... Jól van, Anellus barátoml Mert a molnár hamis legény, száz szem búzát sem hagysz kezén, de arra jó bezzeg néked, hogy rábízd a feleséged.
Feltöltő | Geréb Zsófia |
Kiadó | Vajda János Társaság |
Az idézet forrása | Itáliai évek / Janus Pannonius ; fordító Geréb László |
Könyvoldal (tól–ig) | 61. |
|