Janus Pannonius: Hugóra (In Ugonem Magyar nyelven)

Divitior cum sim, cum sim te iunior, Ugo,
   Sanguinis et clari nobilitate prior,
Cum melius cantem, cum pulchro pectore praestem,
   Cur dat nulla mihi? cur tibi nulla negat?
An te tam gratum fecerunt balnea nuper?
   Nempe illic multis mentula visa tua est,
Memmula, Sileni quantam nec vector habebat,
   Hellespontiaco, mentula digna, Deo.
Nimirum huic omnes devovere puellae,
   Haec premit, haec dotes obruit una meas.

Jobb módú vagyok én bár, mint te, Hugó, s fiatal még,
   Ősibb mind a család, mind meg a vérem ugyan,
Szebben szól a dalom, s derekabb testem, de a lány csak
   Érted eped valahány, s engemet el-kitaszít.
Honnan e nagy sikered, mondd, csak nem a múltkori fürdő
   Tette, mikor csupaszon hordtad a fütykösödet?
Szílénosz szamarán sem lóg bizony ekkora bájrúd,
   Hellészpontoszon is isteni lényre való.
Nos, hát itt a titok, hogy mért epekednek a lányok!
   Ez több, mint amit én - dús noha - adni tudok.