Martialis, Marcus Valerius: Erotion halotti verse (Erotion - Martialis 5,34 Magyar nyelven)

Hanc tibi, Fronto pater, genetrix Flaccilla, puellam 
Oscula commendo deliciasque meas, 
Parvola ne nigras horrescat Erotion umbras 
Oraque Tartarei prodigiosa canis. 
Inpletura fuit sextae modo frigora brumae, 
Vixisset totidem ni minus illa dies. 
Inter tam veteres ludat lasciva patronos 
Et nomen blaeso garriat ore meum. 
Mollia non rigidus caespes tegat ossa, nec illi, 
Terra, gravis fueris: non fuit illa tibi.

Fronto apám, Flaccilla anyám, óvjátok e kislányt:
rátok bízom az én kedves Erotionom,
meg ne ijesszék őt a sötét árnyak, s ne remegjen,
majd ha a tartarusi vad kutya rávicsorog.
Most az idén telt volna be csak hatodik tele éppen,
hogyha megért volna még ugyanannyi napot.
Ősz patrónusait majd játszva derítse mosolyra,
s közben az én nevemet mondja gügyögve nekik.
Csöpp kis teste a durva rögöktől meg ne töressen,
könnyű légy neki, föld – mint neked ő, amíg élt.