Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Geda, Sigitas: Hétsoros a néma pusztulásról (Septyneilis apie nebyliąją prapultį Magyar nyelven)

Geda, Sigitas portréja
Tandori Dezső portréja

Vissza a fordító lapjára

Septyneilis apie nebyliąją prapultį (Litván)

Dabar jau mūsų neišgelbės nieks
tu baltas ciklamenas prapulties
bučiuoki kaukolę ir nebijok mirties
dabar jau meilė ar mirtis žydės
balta šviesa ji mėlynos nakties
spindėjimas ir žiedas prapulties
mylėk mane ir nebijok mirties

Dabar jau mūsų neišgelbės nieks
ar baltas ciklamenas man žydės
sušvito kaukolė ir nebėra mirties
neilgas kelias žydinčios nakties
pamėlo gilių kryžius prapulties
dabar dangus jau temsta nežydės
nėra gyvybės ir nebus mirties

Dabar jau mūsų neišgelbės nieks
nieks nepareina iš anos nakties
mums gaudžia baltos jūros prapulties
mums jūros ciklamenai o mes nieks
mums kiaukutai ir kaulai tos nakties
dabar dangus ir pragaras žydės
nėra nebus jau meilės nei mirties

Dabar jau mūsų neišgelbės nieks
imk kaukolę atgyjančios nakties
dangaus ieškojai žiedo prapulties
ar laimės troškai nieks čia nežydės
tik vienas baltas žodis iš mirties
nebus jau niekur nieko tik žydės
ilgi stiebai melsvėjančios nakties

 
1971

 
Iš ciklo „Dedikacija Fransua Vijonas”



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.xn--altiniai-4wb.info

Hétsoros a néma pusztulásról (Magyar)

Most már meg nem ment minket senki se
te pusztulás fehér ciklámene
koponyát csókolj a halált ne féld te ne
szerelem s halál egymás más-fele
fény ő a kéklő éjek hidege
pusztulás virága s tükrözete
szeress engem s halált ne félj vele

Most már meg nem ment minket senki se
mindegy fehér-e a virág szine
nincs már halál csak koponya-tündöklete
a virágzó éj útja-rövide
növényszár romlás treff keresztjele
most az ég - mindegy - elsötétede
nincs már élet semmi nem hal bele

Most már meg nem ment minket senki se
annak az éjnek nincs megtérete
zúg nekünk a pusztulás fehér tengere
halál kagylója-gyöngye zúg ide
tenger ciklámen zúg ránk senkire
zúg ég-pokol mindegy minek-mije
nincs nem lesz éj világosabb szine

Most már meg nem ment minket senki se
éledő éj koponyafedele
ég hívott-e a pusztulás virága-e
itt minden mindegy minek öröme
szól a halálból örök-egy ige
s egy sehol-semmit tündököl tele
kéklő éj fehér szárnövényzete

 
Az „Ajánlás François Villonnak” ciklusból



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaT. D.

minimap