Poruks, Jānis oldala, Magyar életrajz
Életrajz
Janis Poruks (1871-1911) lett író és költő. Poruks idealista nevelést kapott, de művészi tehetsége erősebb volt, és így irodalmilag értékes örökséget hagyott hátra. 1893-ban Drezdába utazott, ahol a konzervatóriumba iratkozott be. Friedrich Nietzsche filozófiája azonban inkább érdekelte; tanulmányait hamarosan abba kellett hagynia. Még két ízben megpróbált Rigában tanulni - kémiát és kereskedelmi ismereteket -, de szintén eredménytelenül. Így hát teljesen az írásnak szentelte magát. Poruks nem tartozott az Új Áramlathoz, de a polgári körökhöz sem csatlakozott. Tipikus individualista volt. Nagyon nehezen élt, mert már 1902-ben jelentkeztek nála az idegbaj első tünetei. Első prózai művei 1889-ben jelentek meg. Figyelmet keltett a Gyöngyhalász című hosszú, romantikus elbeszélése (1895). Megjelent elbeszélés- és novelláskötetei: Szív a szívek között, 1900, Élet és álmok, 1904, Az aranytű, 1907, és mások számos realista elbeszélést is tartalmaznak. Poruks jelentős eredeti költő, témája és aspektusa: álomélmények és filozófia, a mélyen kulturált ember hajlama a szív tisztaságára, a lélek harmóniájára, bizonyos elvont humanizmusra. Több klasszikus szerelmes verse van. A lett filozófiatörténet terén is értékes tevékenységet fejtett ki.
(Az oldal szerkesztője: P. T.)