Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Schagen, J.C. van: Valóság (Werkelijkheid Magyar nyelven)

Schagen, J.C. van portréja

Werkelijkheid (Holland)

Ik doe zaken

ik heb een heel grote schrijftafel

en mijn gezicht staat moeilijk

ik praat in een telefoon

en ik heb een mijnheer

die juffrouwtjes kan laten werken

en nog méér mijnheren

de juffrouwtjes ruiken zo lekker

ze ruiken allemaal verschillend

de mijnheren zijn in grote jassen

ik bloos er wel van

het lijken wel Engelsen

en ik begrijp niet waarom ze doen wat ik vraag

 

er was veel zaken vandaag

het waren allemaal gedachten van mensen

er waren veel dikke die duwden en waren onverschilig

ik begreep niet waarom ze zo koppig waren

er waren magere met valse haakjes

en er zat veel in de knoop

het was precies het kistje met oudroest en touwtjes

van mijn grootvader

ik was een vreemdeling

 

toen ben ik maar gaan wandelen in de bosjes

het was een arme dag - de straat was nat

de zwarte boompjes hadden honger

die trok hun magere vingertjes krom

de wind zei verdrietige verhaaltjes

het novemberlicht was saai en schraal achter vervelende wolken

maar in mijn hart bonsde opstand

en ik zei: lieve God ik wil een straatsteen zijn



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://webcache.googleusercontent.com

Valóság (Magyar)

Üzletelek.

Van egy hatalmas íróasztalom,

Tekintetem szigorú,

Telefonba beszélek.

Kezem alatt egy úr,

Ő dolgoztatja a kisasszonyokat

És még más urakat.

A kisasszonyok illatosak

És mindegyiknek más szaga van.

Az urak széles kabátban járnak,

Pirulok tőle.

Mintha angolok lennének,

S nem is értem mért teszik azt, amit akarok

 

Ma jó sok ügyünk akadt.

Mind, mind csupa emberi gondolatok,

Egy csomó dagadt volt, tolakodtak és rendetlenkedtek.

Nem értem miért voltak oly makacsok.

Volt egy pár sovány is, hamis akasztóval

És sok még begombolva,

Mint azt a nagyapám ládájában láttam

Rozsdás csavarokkal és madzagokkal.

Idegen voltam ott.

 

Így hát a ligetbe mentem sétálgatni.

Szegényes nap volt, az utca nedves.

A fekete fák nagyon éhesek,

Görcsbe húzódtak sovány ujjaik.

A szél szomorú meséket zsongott.

Szikár volt és unalmas a novemberi fény az undok felhők mögött.

De szívemben már lázadás vert,

Felnyögtem, Istenem én utcakő leszek.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.niif.hu

minimap