Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Vondel, Joost van den: A haza atyjának, Johan van Oldenbarneveldtnek botja (Het Stockske van Joan van Oldenbarnevelt, Vader ds Vaderlants Magyar nyelven)

Vondel, Joost van den portréja
Kalász Márton portréja

Vissza a fordító lapjára

Het Stockske van Joan van Oldenbarnevelt, Vader ds Vaderlants (Holland)


Myn wensch behoede u onverrot,
O STOCK en stut, die, geen’ verrader,
Maer ’s vrydoms stut en Hollants Vader
Gestut hebt op dat wreet schavot;
Toen hy voor ’t bloedigh zwaert most knielen,
Veroordeelt, als een Seneka,
Door Neroos haet en ongena,
Tot droefenis der braefste zielen.
Ghy zult noch, jaeren achter een,
Den uitgangk van dien Helt getuigen,
En hoe Gewelt het Recht dorf buigen,
Tot smaet der onderdruckte steên.
Hoe dickwyl streckt ghy onder ’t stappen
Naer ’t hof der Staeten stadigh aen
Hem voor een derden voet in ’t gaen
En klimmen, op de hooge trappen:
Als hy, belast van ouderdom
Papier en schriften, overleende,
En onder ’t lastigh lantspack steende!
Wie ging, zoo krom gebuckt, noit krom!
Ghy ruste van uw trouwe plichten,
Na ’et rusten van dien ouden stock,
Geknot door ’s bloetraets bittren wrock:
Nu stut en styft ghy noch myn dichten.


KiadóMóra Könyvkiadó
Az idézet forrásaBernáth István (szerk.), Németalföldi költők antológiája

A haza atyjának, Johan van Oldenbarneveldtnek botja (Magyar)


Hadd őrizlek romlatlanul,
ó, bot és támasz, a szabadság
támasza – Hollandia Atyját
kísérted, vérpadra vonult,
a véres kard alá letérdelt
elítélve: mint Senecát,
sújtotta a nérói vád,
s gyászolta híven annyi lélek.
Neked még sok esztendeig
kell tanúskodnod e halálról,
s a hatalom hamis jogáról,
mely városokat szégyenít.
Léptéhez hányszor igazodtál,
ha az államtanácsba ment,
magas lépcsőkön odafent
szinte harmadik lába voltál;
az öregség, papír, irat
súlya alatt támaszkodott rád,
s ha ellene fordult az ország!
Hajlón is egyenes maradt!
Előbb az öreg bot pihent meg,
majd bevégezted te magad,
megölt a bírói harag. –
Légy most támasza verseimnek!


KiadóMóra Könyvkiadó
Az idézet forrásaBernáth István (szerk.), Németalföldi költők antológiája

minimap