Woestijne, Karel van de: Bágyadt, csöndes a nap (De dag is moede en stil Magyar nyelven)

De dag is moede en stil, en de uren gaan verbleeken.

Waarom dan zijt gij niet als de andren heen-gegaan?

Ik zal niet meer tot ů de wankle woorden spreken

dan 'k tot de hope van uw zustren heb gedaan...

- Gij blijft; gij legt uw witte hand op mijnen schouder...

Helaas, de dag is blank omdat hij duistren moet;

en mijn gelaat is schoon misschien, dewijl het ouder,

dewijl het hooploos-ouder weet mijn wrang gemoed...

Ga heen, vóor mijn gesmeek gaat schroeien aan uw smeeken;

vóor mijn ervaren vaalt ten schroom van uw gelaat...

- De dag is moede en stil, en de uren gaan verbleeken,

en mijn gelaat verbleekt 'wijl gij niet heen en gaat.

Bágyadt, csöndes a nap, az órák sápadoznak.

Miért nem hagytál el, akár a többiek?

Vigyázok - ingatag szóval sem háborogjak

s biztassalak vele, mint nővéreidet.

Maradsz; fehér kezed a vállamon felejted.

Sajnos, immár lemegy, attól izzik a Nap;

Es arcom attól szép talán, hogy öregebbnek,

oly öregnek tudom kesergő magamat…

Menj, amíg szavaim a vágytól nem lobognak,

s tudásom szépséged előtt meg nem riad.

Bágyadt, csöndes a nap, az órák sápadoznak,

sápadok én ís, hisz kedvesem ittmarad.